A Starbucksot Jerry Baldwin, Gordon Bowker és Zev Siegl alapította, és 1971-ben nyitotta meg első üzletét a történelmi Pike Place Market közelében, Seattle-ben. A három Starbucks alapítóban két dolog volt közös: mindannyian a tudományos életből érkeztek, és mindannyian szerették a kávét és a teát. Befektettek és kölcsönkértek némi pénzt, hogy megnyissák az első üzletet Seattle-ben, és a „Starbucks” nevet adták neki Herman Melville klasszikus regényében, a Moby Dickben szereplő első tiszt, Starbuck után.

Alfred Peet, a kávépörkölő vállalkozó nagy hatással volt a Starbucks alapítóira. Peet holland bevándorló volt, aki az 1950-es években kezdett finom arabica kávékat importálni az Egyesült Államokba. 1966-ban a kaliforniai Berkeleyben nyitott egy kis üzletet, a Peet’s Coffee and Tea-t, amely első osztályú kávék és teák importjára specializálódott. A Peet’s sikere arra ösztönözte a Starbucks alapítóit, hogy üzleti modelljüket a kiváló minőségű kávébabok és berendezések értékesítésére alapozzák, és a Peet’s lett a Starbucks első zöld kávébabszállítója. A partnerek ezután Hollandiából vásároltak egy használt pörkölőgépet, Baldwin és Bowker pedig Alfred Peet’s pörkölési technikáival kísérleteztek, hogy saját keverékeket és ízeket hozzanak létre.

Az 1980-as évek elejére a Starbucks négy üzletet nyitott Seattle-ben, amelyek kiváló minőségű, frissen pörkölt kávéikkal tűntek ki a versenytársak közül. 1980-ban Siegl úgy döntött, hogy más érdekeltségekkel foglalkozik, és a két megmaradt partnertől megvált, Baldwin pedig átvette a cég elnöki szerepét.

A Howard Schultz-korszak

1981-ben Howard Schultz, aki a Hammarplast, egy konyhai berendezéseket és háztartási cikkeket gyártó svéd cég kereskedelmi képviselője volt, amelytől a Starbucks „csepegtetős” kávéfőzőket vásárolt, észrevette, hogy a cég megrendelései milyen nagyok, ami arra késztette, hogy meglátogassa a céget. Schultzot annyira lenyűgözte, hogy úgy döntött, a Starbucksnál folytatja karrierjét, és 1982-ben felvették marketingvezetőnek. Schultz észrevette, hogy az első vásárlók néha kényelmetlenül érezték magukat az üzletekben, mert nem ismerték a különleges kávékat, ezért az üzlet alkalmazottaival együtt dolgozott a vevőbarát értékesítési készségek fejlesztésén, és olyan brosúrákat készített, amelyek megkönnyítették a vásárlók számára a cég termékeinek megismerését.

Schultz legnagyobb ötlete a Starbucks jövőjével kapcsolatban 1983 tavaszán született, amikor a vállalat elküldte Milánóba, hogy részt vegyen egy nemzetközi „háztartási cikkek kiállításán”. Olaszországban lenyűgözték az ország kávézói, és felfedezte, hogy csak Milánó 1500 kávéházzal büszkélkedhet. Lelkesedésében arra gondolt, hogy valami hasonlót csinál a Starbucksból, és elképzelte, hogy egy aprócska regionális vállalkozásból országos kávéházlánccá válik a gyors üzletbővítés révén. Baldwin és Bowker azonban nem lelkesedett Schultz ötletéért, mivel nem akarták, hogy a Starbucks nagyon eltérjen az eredeti üzleti modelljétől. Azt akarták, hogy a Starbucks szigorúan kávé- és berendezésértékesítő maradjon, és ne alakuljon át espresso-t és cappuccino-t felszolgáló kávézóvá. (nekünk, Európában teljesen természetes espresso-t inni, ugyanakkor az USA-ban akkoriban ez a kávé inkább különlegességnek számított a sokkal hosszabbra főzött, hígabb változattal szemben – a szerk.)

Mivel Schultz látta, hogy Baldwint és Bowkert nem tudja meggyőzni a kávézó ötletéről, 1985-ben otthagyta a Starbucksot, és saját kávézóláncot alapított Il Giornale néven, amely azonnal sikeres lett, és gyorsan több városba is terjeszkedett.

1987 márciusában Baldwin és Bowker úgy döntött, hogy eladják a Starbucksot, Schultz pedig az Il Giornale segítségével, befektetői támogatással gyorsan megvásárolta a vállalatot. Minden tevékenységét a Starbucks márkanév alatt egyesítette, és elkötelezte magát az üzlet kávézó-koncepciója mellett, a Starbucks üzletekben pedig további babok, berendezések és egyéb termékek értékesítésével. Schultz irányítása alatt a kávéházlánc négy év alatt kevesebb mint 20 üzletről több mint 100-ra nőtt. A Starbucks a terjeszkedés robbanásszerű időszakába lépett, amely a vállalat 1992-es tőzsdére lépése után is folytatódott. 1996-ban kezdett el üzleteket nyitni Észak-Amerikán kívül, és a Starbucks hamarosan a világ legnagyobb kávéházláncává vált. Az évtized végére a Starbucksnak mintegy 2 500 üzlete volt, mintegy tucatnyi országban.

A közelmúlt és a jelen

Schultz 2000-ben bejelentette, hogy lemond vezérigazgatói tisztségéről, de elnök marad. 2007-re a hálózat világszerte több mint 15 000 üzlettel büszkélkedhetett, ám a lánc megingott, és 2008 januárjában Schultz visszatért a vezérigazgatói székbe. Levezényelte 900 üzlet bezárását, és ambiciózus stratégiát vezetett be a növekedés új útjainak biztosítására, amely magában foglalta egy pékséglánc és egy kávéfőző rendszer gyártóinak felvásárlását, valamint egy instant kávé márka bevezetését. A Starbucks üzletek menüajánlatainak megváltoztatását is felügyelte; a Starbucks 2003-ban kezdett el ételt árulni kávézóiban. Ezek a lépések nagyrészt sikeresek voltak, és 2012-re a Starbucks pénzügyileg talpra állt. Schultz ismét lemondott a vezérigazgatói posztról, és 2017-ben Kevin Johnson váltotta a vezérigazgatói székben. Schultz továbbra is aktívan részt vett a vállalatban, és 2018-ig ügyvezető elnökként tevékenykedett, amikor Myron Ullman váltotta fel. A világ legnagyobb Starbucks kávéháza, a Starbucks Reserve Roastery 2019-ben Chicagóban nyílt meg. 2021-ben a Starbucks a világ több tucatnyi országában volt jelen, és több mint 32 000 üzletet üzemeltetett.

Ez idő alatt azonban a Starbucksnak különböző kihívásokkal is szembe kellett néznie. Nevezetesen, több üzletében a dolgozók a vállalat ellenállása ellenére szakszervezetbe kezdtek tömörülni. Emellett a COVID-19 világjárvány és a kapcsolódó ellátási lánc problémái negatív hatással voltak az eladásokra, különösen Kínában, a vállalat egyik legfontosabb piacán. 2022-ben Johnson hirtelen távozott, és Schultz visszatért ideiglenes vezérigazgatónak. Még ugyanebben az évben a Starbucks bejelentette, hogy 2023-tól Laxman Narasimhan-t vette fel Schultz helyére.

forrás: Britannica

The post A Starbucks története appeared first on koffeingram.

A kávézók ajánlásával foglalkozó írásaink így épülnek fel.

Ha Te is kipróbáltad a helyet, esetleg valamelyik információ pontatlan, írd meg kommentben!

The post Kávézó ajánló: 9BAR, Budapest, VI. kerület appeared first on koffeingram.

A kávé a kávénövény pörkölt magvaiból, azaz „babjaiból” készült főzött ital. A kávénövény Afrika és Ázsia szubtrópusi régióiban őshonos cserje, bár ma már Közép- és Dél-Amerikában is termesztik.

Miután a kávénövény bogyóit leszedték, a gyümölcshúst eltávolítják és kidobják, így csak a magok maradnak meg. A pörkölés előtt a kávébabok szürkészöld színűek, ezért zöld kávénak nevezik őket; mivel a kávébabok ekkor még viszonylag sokáig tárolhatóak, ezért zöld állapotban értékesítik és szállítják őket.

Kávébabfajták és típusok

A kávébabok mérete, alakja, színe és íze a termesztés régiójától és körülményeitől függően változik. A regionális fajták között az egyedi ízek és aromák olyan széles skálája van, mint a különböző szőlőültetvényekről származó borok választéka. Érdemes kísérletezni a különböző fajtákkal, hogy felfedezd az ízlésednek megfelelő babot.

A legtöbb regionális fajta két fő kategóriába sorolható, a robusta és az arabica kategóriába.

Arabica: Az arabica kávét finom íze és alacsony savtartalma miatt „jobbnak” tartják a robusta-nál. Ezt a fajtát nagyobb magasságban termesztik, és nehezebb és költségesebb a termesztése. Ezek a munkaigényes, alacsony hozamú növények nagy keresletű kávébabot termelnek, amelyet magasabb áron értékesítenek.

Robusta: A robusta kávé általában savasabb és erősebb ízű, mint az arabica, valamint magasabb a koffeintartalma. A robusta alacsonyabb tengerszint feletti magasságban, melegebb éghajlaton és kevesebb nedvességgel termeszthető. Mivel a robusta termesztésére kevesebb korlátozás vonatkozik, és általában kevésbé kívánatos az íze, általában alacsonyabb áron értékesítik, mint az arabica kávébabot. A legtöbb tömegesen forgalmazott kereskedelmi bab a Robusta fajtából származik.

Kávépörkölés

A zöld kávébabot először pörkölni kell, hogy előkészítsük a főzéshez. A kávébabot száraz hővel és folyamatos keverés mellett pörkölik, hogy biztosítsák az egyenletes felmelegedést. A pörkölések skálája a világos aranybarnától egészen a sötét, majdnem fekete megjelenésig terjed. A pörkölési idő változtatása jelentős hatással van a lefőzött kávé ízére, aromájára és színére. Bár többféle pörkölési szint létezik, három fő kategóriába sorolhatók: világos, közepes és sötét.

Világos: A világos pörkölés biztosítja a legkönnyebb, legfinomabb ízeket, és gyakran savasabb lehet. Mivel a pörkölés íze enyhébb, a kávébab eredeti íze jobban tud érvényesülni. A kiváló minőségű babokat vagy a nagyon határozott ízű fajtákat gyakran világos pörköléssel pörkölik, hogy az eredeti íz megmaradjon. Ezek a babok száraznak tűnnek, mivel a babot nem hevítették annyira, hogy az olajat kivonják belőle. A világos pörkölésűek közé tartoznak a következők: Cinnamon, American, Half-City és New England pörkölés.

Közepes: A közepesen pörkölt babok csokoládébarna színűek, száraz felületűek és telt ízűek. Ezek a kávébabok kevésbé savasak, mint a gyengén pörkölt babok, és enyhén édes, pirított ízűek. A kiegyensúlyozott íz és savasság miatt ez a legnépszerűbb pörkölés a nagyobb kereskedelmi kávék piacán. A közepes pörkölést Full City, Breakfast vagy Regular Roast néven is ismerik.

Sötét: A sötét pörkölésű kávét addig pörkölik, amíg a cukrok karamellizálódni kezdenek, és az olajok elkezdenek a bab felszínére emelkedni. A pörkölés sötétségétől függően a kávébabnak enyhe fénye vagy olajos megjelenése lehet. A sötét pörkölésű kávébabok íze erős, füstös és néha fűszeres. A bab eredeti ízét elnyomja a pörkölt íz, ezért a sötétebb pörköléshez gyakran alacsonyabb minőségű babokat használnak. Bár ezeknek alacsony a savtartalmuk, gyakran keserűnek mondják őket. A sötét kategóriába tartozó pörkölések közé tartozik a French (francia), a Viennese) bécsi, az Italian (olasz) és az Espresso (eszpresszó).
Keverékek: Az egyedi ízprofilok elérése érdekében sok pörkölő egyedi keverékeket készít két vagy több pörkölési fokozatú babokból. Ez olyan ízmélységet és összetettséget biztosít, amelyet egyetlen pörköléssel nem lehet elérni.

A kávé tárolása

A kávébabok megfelelő tárolása nagy hatással van a lefőzött kávé ízére. A kávé ízének ellenségei közé tartozik a hő, az oxigén, a fény és a nedvesség. A legtöbb kereskedelmi kávé manapság vákuumzáras zacskókban kerül forgalomba, amelyek egyirányú szelepekkel vannak ellátva, hogy a gázok távozhassanak, az oxigén pedig ne juthasson be. Ha a zacskó lezárása egyszer felszakad, fokozott gondossággal kell eljárni a kávébabok frissességének megőrzése érdekében.

Otthon a kávébabot légmentesen záródó edényben, hűvös, sötét és száraz helyen kell tárolni. Bár egyesek azt javasolják, hogy a kávébabokat hűtőszekrényben vagy fagyasztóban tartsuk, ez problémákat okozhat a keringő levegő, a túlzott páratartalom és az idegen ízek beivódása miatt.

Pörkölés után (vagy a vákuumzáras zacskó lezárásának felbontása után) a legjobb, ha a kávébabokat két héten belül felhasználod. Ezért a frissesség és az íz megőrzése érdekében csak annyi kávét vásárolj, amennyit két héten belül fel fogsz használni.

forrás: The Spruce Eats

The post Kávé alapok – fajták, pörkölés, tárolás appeared first on koffeingram.

A kávézók ajánlásával foglalkozó írásaink így épülnek fel.

Ha Te is kipróbáltad a helyet, esetleg valamelyik információ pontatlan, írd meg kommentben!

The post Kávézó ajánló: Kuckó – Budapest, II. kerület appeared first on koffeingram.

A cortado szó a spanyol cortar (vágni) ige múlt idejű részlete, a „hígítani” értelemben, és a spanyol és portugál nyelvű országokban különbözőképpen utalhat akár kávéra, akár eszpresszó italra.

Összetevők:

• Espresso
• Azonos mennyiségű tej

Tudtad? A cortado-t jellemzően kisméretű üveg pohárban szoktak felszolgálni.

Hasonló italok

Spanyolországban a café solo corto egy kis mennyiségű feketekávé (általában egyetlen adag eszpresszó), míg a café cortado egy eszpresszó egy csipetnyi tejjel, míg maga a cortado kifejezés széles körben a tejjel „vágott” különböző kávé- vagy eszpresszóitalokat jelenti. A café cortado valójában felcserélhető az olasz macchiatóval, vagy hasonló a francia noisette-hez.

A cortadito Kubában kifejezetten a café solo cortóhoz hasonló kis ital, amely egy 30 ml-es eszpresszóból áll; a solo cortóval ellentétben azonban a kubai cortaditót általában melegített cukrozott sűrített tejjel vágják, mivel ez a tej tartósított formája jobban elérhető, míg a friss tej a történelem során gyakran nem volt elérhető. A cortaditót általában egy speciális pohárban szolgálják fel, gyakran fémgyűrűs talppal és fémhuzalos fogantyúval. Az 1960-as években kubai-amerikaiak hozták a floridai Miami Little Havana negyedébe, és a cortadito ma már az egész városban megtalálható, és a mindennapi kultúra fontos része, különösen a kubaiak körében.

Ausztráliában egy hasonló ital a piccolo latte, vagy egyszerűen csak piccolo, ami egy macchiato pohárba töltött, gőzölt tejjel kibővített egyetlen ristretto shot, ugyanúgy, mint a cafe latte. Egy nagyobb, Portugáliában népszerű ital a galão, amely 1:3 arányban készül, de egyébként hasonló a cortadohoz és a manchadohoz.

A cortado remek választás, ha az espresso túl keserű, erős ízű Neked, de mégsem szeretnél egy túl hosszú kávéitalt fogyasztani.

A kép a Cafe Bene belvárosi kávézóban készült

The post A cortado és „rokonai” appeared first on koffeingram.

Megjegyzés: nyilván MONDHATOD ezeket is, a legtöbbjük érteni fogja, mire gondolsz, ugyanúgy készít Neked egy remek kávét. Ezek csupán ahhoz tippek, ha szeretnéd legközelebb kicsit „szakszerűbben” rendelni a kávédat.

„Egy kávét kérek”
Ahhoz, hogy ennek ne örüljön valaki, még csak profi barista sem kell legyen az illető. Ahol van kávé, ott biztosan nem egy változat van, a barista fejében pedig még annál is több létezik mint ami az itallapon szerepel… Szóval légy konkrét: ahogy egy étteremben sem kérsz „valamit enni”, úgy itt is konkretizáld, mire gondolsz.

„Kávét főzni”
Ez az ártatlannak tűnő kifejezés a precizitást kedvelő barista ellensége. Márpedig a legtöbb barista kedveli a precizitást. Jellemzően a kávé nem ténylegesen forrásban lévő vízzel készül, azaz nem FŐ a víz, a kávé pedig pláne nem. Helyette a helyes kifejezés a „kávét készíteni”.

Kávéfőző:
A fentiből következik, a kávéd kávégéppel készül, sőt, akár kifejezetten espresso géppel, nem pedig kávéfőzővel. A kotyogós viszont továbbra is lehet kávéfőző

„Kávét darálni”
A helyes kifejezést, kávét őrölni, nem pedig darálni, pláne nem aprítani.

„Egy kávé LESZ”
Hacsak nem vagy varázsló, erre roppant kicsi az esély. Ez nem csak kávé, hanem bármi más kérése, rendelése esetén megszívlelendő tanács. Úgy gondoljuk, ez a minimális tisztelet, amit a pult másik oldalán álló embernek meg kell adni. Lehet, hogy csak egy rossz beidegződés, csak egy megszokás, hogy így mondod, de figyelj rá, nem valami udvarias.

+1 TIPP: kérdezz bátran!
A baristak szívesen mesélnek és szívesen segítenek. Ha nem tudod valamiről, hogy micsoda, kérdezd meg bátran! Illetve ha nem tudod, mit szeretnél pontosan, írd körül és biztosan segít megtalálni a számodra megfelelő kávéitalt!

A cikk elkészülését Bene Dávid – aki vezető barista a Cafe Bene belvárosi kávézóban – segítette. Természetesen, ha elköveted ezeket a hibákat, Dávid akkor is remek kávét ad, de legalább őt és csapatát így nem fogjuk fárasztani a laikusok számára talán ártalmatlannak tűnő kifjezésekkel

The post 5+1 tipp: mit NE mondj egy baristának appeared first on koffeingram.

A mochaccino lényegesen hosszabb ital mint egy espresso, nagyjából a cappuccino környékén van terjedelemben.

A recept lényege, hogy készül egy espresso, forró tej-tejhab és valamilyen formában csokoládé kerül hozzáadásra.

A hozzáadott csokoládé lehet:

• kakaópor
• kakaópor és cukor
• csokoládészirup
• olvasztott csokoládé

Az arányokat illetően tulajdonképpen rajtad múlik, hogy „egy cappuccinohoz adsz egy kis csokit” vagy „egy forró csokihoz adsz egy kis kávét”

Az ital tetején lehet klasszikus tejhab, de az sem ritka (és meg is értjük), ha valaki tejszínhabot tesz a mocha tetejére.

Természetesen lehet kísérletezni ét- illetve tejcsokoládéval, sőt, ma már a fehércsokival készül moccachino sem számít ritkaságnak.

Nyilván ezeknél a recepteknél nem lehet erős kávéízre számítani, de ezek az italok nem is arról szólnak. Ettől függetlenül természetesen a koffeintartalmuk a bennük lévő kávétól függ, mint azt tudjuk.

Talán sokan nem is tartják igazi kávénak a mocha-t, de mi azt valljuk, mindenki igya azt, ahogy neki az jól esik. Az ilyen édes, meleg kávéitalolnak pedig ilyenkor télen nem könnyű ellenállni.

The post Mochaccino – a hideg évszak sztárja appeared first on koffeingram.

A kávézók ajánlásával foglalkozó írásaink így épülnek fel.

Ha Te is kipróbáltad a helyet, esetleg valamilyen információ pontatlan, írd meg kommentben!

The post Kávézó ajánló: Cafe Bene appeared first on koffeingram.

Az Americano receptje roppant egyszerű: egy (vagy akár dupla) espressohoz forró vizet kell adni. A hozzáadott víz mennyisége kb. 30 ml (kb. espresso mennyiség) és kb. fél liter között változik, ízléstől és szokástól függően.

TIPP: ha a kávé tetején lévő habos réteget (crema) szeretnéd élvezni egy americano esetén is, akko először a víz kerüljön az edénybe, majd arra főzd az espressot és ne fordítva.

Az Americano az olasz megnevezése az „amerikai stílusú” kávénak. Pontos eredete nem tisztázott, de sokak szerint a 2. világháború során „találták fel” az amerikai katonák. Ők egy hígabb, hosszabb kávéhoz voltak szokva, így az olaszoknál népszerű hagyományos espressohoz vizet adtak.

Az americano koffeintartalma így megegyezik egy espresso koffeintartalmával. Az íze pedig elég híg, de ez persze nagyban függ attól, mennyi vizet adsz hozzá.

Természetesen ugyanúgy lehet cukrozni, tejet adni hozzá mint egy sima espressohoz. Ilyenkor talán kevesebben „ítélnek el” miatta, mint amikor egy espressoval teszed mindezt…
Az americanot egyébként sokan lenézik, mondván egy jó espressot bűn felhigítani, de ízlésről felesleges vitatkozni.

Bárhogy is vélekedj róla, szerintem egy próbát – már csak a tapasztalatt miatt is – megér, én ritkán, de szoktam így inni a kávét. Néha rám is rámtör.

The post Americano – hosszú kávé amerikai módra appeared first on koffeingram.

A bécsi kávé – nem meglepő módon – az osztrák főváros kávéházaiból indult világhódító útjára. Annak ellenére, hogy az osztrák kávézáshoz hozzátartozik a klasszikus elegancia, a bécsi kávénak nem célja visszaadni a klasszikus kávéízt.

A recept a következő:

• Önts a csészébe kb. 10 ml csokoládéöntetet
• Főzz egy hosszú kávét, hosszabb espressot, öntsd a csészébe
• Tegyél a tetejére egy adag tejszínhabot

Íme, kész is a bécsi kávé!

Néhány tipp, ha még egy kicsit fel szeretnéd „javítani”:

• Csokiöntet helyett használj olvasztott csokoládét
• A tejszínhab legyen házi
• A tejszínhab tetejére szórj egy kis csokireszeléket

Akár otthon készíted el, akár egy kávézóban rendeled, a bécsi kávé feldobja a mindennapos kávézást, hiszen valahogy egy különleges, ünnepélyes hangulat övezi ezt a kávéitalt.

The post Bécsi kávé – kávé, ami nem keserű appeared first on koffeingram.