A Starbucksot Jerry Baldwin, Gordon Bowker és Zev Siegl alapította, és 1971-ben nyitotta meg első üzletét a történelmi Pike Place Market közelében, Seattle-ben. A három Starbucks alapítóban két dolog volt közös: mindannyian a tudományos életből érkeztek, és mindannyian szerették a kávét és a teát. Befektettek és kölcsönkértek némi pénzt, hogy megnyissák az első üzletet Seattle-ben, és a „Starbucks” nevet adták neki Herman Melville klasszikus regényében, a Moby Dickben szereplő első tiszt, Starbuck után.

Alfred Peet, a kávépörkölő vállalkozó nagy hatással volt a Starbucks alapítóira. Peet holland bevándorló volt, aki az 1950-es években kezdett finom arabica kávékat importálni az Egyesült Államokba. 1966-ban a kaliforniai Berkeleyben nyitott egy kis üzletet, a Peet’s Coffee and Tea-t, amely első osztályú kávék és teák importjára specializálódott. A Peet’s sikere arra ösztönözte a Starbucks alapítóit, hogy üzleti modelljüket a kiváló minőségű kávébabok és berendezések értékesítésére alapozzák, és a Peet’s lett a Starbucks első zöld kávébabszállítója. A partnerek ezután Hollandiából vásároltak egy használt pörkölőgépet, Baldwin és Bowker pedig Alfred Peet’s pörkölési technikáival kísérleteztek, hogy saját keverékeket és ízeket hozzanak létre.

Az 1980-as évek elejére a Starbucks négy üzletet nyitott Seattle-ben, amelyek kiváló minőségű, frissen pörkölt kávéikkal tűntek ki a versenytársak közül. 1980-ban Siegl úgy döntött, hogy más érdekeltségekkel foglalkozik, és a két megmaradt partnertől megvált, Baldwin pedig átvette a cég elnöki szerepét.

A Howard Schultz-korszak

1981-ben Howard Schultz, aki a Hammarplast, egy konyhai berendezéseket és háztartási cikkeket gyártó svéd cég kereskedelmi képviselője volt, amelytől a Starbucks „csepegtetős” kávéfőzőket vásárolt, észrevette, hogy a cég megrendelései milyen nagyok, ami arra késztette, hogy meglátogassa a céget. Schultzot annyira lenyűgözte, hogy úgy döntött, a Starbucksnál folytatja karrierjét, és 1982-ben felvették marketingvezetőnek. Schultz észrevette, hogy az első vásárlók néha kényelmetlenül érezték magukat az üzletekben, mert nem ismerték a különleges kávékat, ezért az üzlet alkalmazottaival együtt dolgozott a vevőbarát értékesítési készségek fejlesztésén, és olyan brosúrákat készített, amelyek megkönnyítették a vásárlók számára a cég termékeinek megismerését.

Schultz legnagyobb ötlete a Starbucks jövőjével kapcsolatban 1983 tavaszán született, amikor a vállalat elküldte Milánóba, hogy részt vegyen egy nemzetközi „háztartási cikkek kiállításán”. Olaszországban lenyűgözték az ország kávézói, és felfedezte, hogy csak Milánó 1500 kávéházzal büszkélkedhet. Lelkesedésében arra gondolt, hogy valami hasonlót csinál a Starbucksból, és elképzelte, hogy egy aprócska regionális vállalkozásból országos kávéházlánccá válik a gyors üzletbővítés révén. Baldwin és Bowker azonban nem lelkesedett Schultz ötletéért, mivel nem akarták, hogy a Starbucks nagyon eltérjen az eredeti üzleti modelljétől. Azt akarták, hogy a Starbucks szigorúan kávé- és berendezésértékesítő maradjon, és ne alakuljon át espresso-t és cappuccino-t felszolgáló kávézóvá. (nekünk, Európában teljesen természetes espresso-t inni, ugyanakkor az USA-ban akkoriban ez a kávé inkább különlegességnek számított a sokkal hosszabbra főzött, hígabb változattal szemben – a szerk.)

Mivel Schultz látta, hogy Baldwint és Bowkert nem tudja meggyőzni a kávézó ötletéről, 1985-ben otthagyta a Starbucksot, és saját kávézóláncot alapított Il Giornale néven, amely azonnal sikeres lett, és gyorsan több városba is terjeszkedett.

1987 márciusában Baldwin és Bowker úgy döntött, hogy eladják a Starbucksot, Schultz pedig az Il Giornale segítségével, befektetői támogatással gyorsan megvásárolta a vállalatot. Minden tevékenységét a Starbucks márkanév alatt egyesítette, és elkötelezte magát az üzlet kávézó-koncepciója mellett, a Starbucks üzletekben pedig további babok, berendezések és egyéb termékek értékesítésével. Schultz irányítása alatt a kávéházlánc négy év alatt kevesebb mint 20 üzletről több mint 100-ra nőtt. A Starbucks a terjeszkedés robbanásszerű időszakába lépett, amely a vállalat 1992-es tőzsdére lépése után is folytatódott. 1996-ban kezdett el üzleteket nyitni Észak-Amerikán kívül, és a Starbucks hamarosan a világ legnagyobb kávéházláncává vált. Az évtized végére a Starbucksnak mintegy 2 500 üzlete volt, mintegy tucatnyi országban.

A közelmúlt és a jelen

Schultz 2000-ben bejelentette, hogy lemond vezérigazgatói tisztségéről, de elnök marad. 2007-re a hálózat világszerte több mint 15 000 üzlettel büszkélkedhetett, ám a lánc megingott, és 2008 januárjában Schultz visszatért a vezérigazgatói székbe. Levezényelte 900 üzlet bezárását, és ambiciózus stratégiát vezetett be a növekedés új útjainak biztosítására, amely magában foglalta egy pékséglánc és egy kávéfőző rendszer gyártóinak felvásárlását, valamint egy instant kávé márka bevezetését. A Starbucks üzletek menüajánlatainak megváltoztatását is felügyelte; a Starbucks 2003-ban kezdett el ételt árulni kávézóiban. Ezek a lépések nagyrészt sikeresek voltak, és 2012-re a Starbucks pénzügyileg talpra állt. Schultz ismét lemondott a vezérigazgatói posztról, és 2017-ben Kevin Johnson váltotta a vezérigazgatói székben. Schultz továbbra is aktívan részt vett a vállalatban, és 2018-ig ügyvezető elnökként tevékenykedett, amikor Myron Ullman váltotta fel. A világ legnagyobb Starbucks kávéháza, a Starbucks Reserve Roastery 2019-ben Chicagóban nyílt meg. 2021-ben a Starbucks a világ több tucatnyi országában volt jelen, és több mint 32 000 üzletet üzemeltetett.

Ez idő alatt azonban a Starbucksnak különböző kihívásokkal is szembe kellett néznie. Nevezetesen, több üzletében a dolgozók a vállalat ellenállása ellenére szakszervezetbe kezdtek tömörülni. Emellett a COVID-19 világjárvány és a kapcsolódó ellátási lánc problémái negatív hatással voltak az eladásokra, különösen Kínában, a vállalat egyik legfontosabb piacán. 2022-ben Johnson hirtelen távozott, és Schultz visszatért ideiglenes vezérigazgatónak. Még ugyanebben az évben a Starbucks bejelentette, hogy 2023-tól Laxman Narasimhan-t vette fel Schultz helyére.

forrás: Britannica

The post A Starbucks története appeared first on koffeingram.

A kávézók ajánlásával foglalkozó írásaink így épülnek fel.

Ha Te is kipróbáltad a helyet, esetleg valamelyik információ pontatlan, írd meg kommentben!

The post Kávézó ajánló: Kelet Kávézó és Galéria, Bp. XI. kerület appeared first on koffeingram.

A kávézók ajánlásával foglalkozó írásaink így épülnek fel.

Ha Te is kipróbáltad a helyet, esetleg valamelyik információ pontatlan, írd meg kommentben!

The post Kávézó ajánló: 9BAR, Budapest, VI. kerület appeared first on koffeingram.

A kávézók ajánlásával foglalkozó írásaink így épülnek fel.

Ha Te is kipróbáltad a helyet, esetleg valamelyik információ pontatlan, írd meg kommentben!

The post Kávézó ajánló: Kuckó – Budapest, II. kerület appeared first on koffeingram.

A kávézók ajánlásával foglalkozó írásaink így épülnek fel.

Ha Te is kipróbáltad a helyet, esetleg valamilyen információ pontatlan, írd meg kommentben!

The post Kávézó ajánló: Cafe Bene appeared first on koffeingram.

A kávézók ajánlásával foglalkozó írásaink így épülnek fel.

Ha Te is kipróbáltad a helyet, esetleg valamilyen információ pontatlan, írd meg kommentben!

The post Kávézó ajánló: ManDeli Cukrászda – Üllő appeared first on koffeingram.

A kávézók ajánlásával foglalkozó írásaink így épülnek fel.

Ha Te is kipróbáltad a helyet, esetleg valamilyen információ pontatlan, írd meg kommentben!

The post Kávézó ajánló: Nour – Budaörs appeared first on koffeingram.

A kávézók ajánlásával foglalkozó írásaink így épülnek fel.

Ha Te is kipróbáltad a helyet, esetleg valamilyen információ pontatlan, írd meg kommentben!

The post Kávézó ajánló: Kaffeine – Budapest, XI. kerület, Allee appeared first on koffeingram.

Ha Te is kipróbáltad a helyet, esetleg valamilyen információ pontatlan, írd meg kommentben!

The post Kávézó ajánló: Pataki Cukrászda – Érd appeared first on koffeingram.

Ha Te is kipróbáltad a helyet, esetleg valamilyen információ pontatlan, írd meg kommentben!

The post Kávézó ajánló: Kisduna cafe – Budapest, 20. kerület appeared first on koffeingram.